Hmm, hol is kezdjem? Ahogy megígértem, az RS történet befejezése után sem hagylak benneteket olvasnivaló nélkül, feltéve, ha még kíváncsiak vagytok rám!:D
Ez lesz az új történetem, aminek egyenlőre csak a címe publikus…tudom, gonosz vagyok.:P A megfelelő időben, minden kiderül. Nem véletlen, hogy még semmi sincs a blogon, ezzel csak akkor kezdek majd foglalkozni, ha a másikat lezártam. Viszont, arra gondoltam, addig kaptok egy kis kedvcsinálót ehhez a történethez is. Rejtett információk tömkelege található ebben a kis prológusban…:)
Az első fejezet, az RS utolsó része után fog felkerülni, addig lehet találgatni, izgulni és természetesen engem zaklatni, bár úgysem árulok el többet!:) A kinézet is akkor ölt végleges formát, mert abból túl sok minden kiderülne, amit egyenlőre titokban tartanék.
Remélem, tetszik ez a kis szösszenet, és érdeklődve várjátok majd ezt a történetet is.
Puszi, Lady
Ez lesz az új történetem, aminek egyenlőre csak a címe publikus…tudom, gonosz vagyok.:P A megfelelő időben, minden kiderül. Nem véletlen, hogy még semmi sincs a blogon, ezzel csak akkor kezdek majd foglalkozni, ha a másikat lezártam. Viszont, arra gondoltam, addig kaptok egy kis kedvcsinálót ehhez a történethez is. Rejtett információk tömkelege található ebben a kis prológusban…:)
Az első fejezet, az RS utolsó része után fog felkerülni, addig lehet találgatni, izgulni és természetesen engem zaklatni, bár úgysem árulok el többet!:) A kinézet is akkor ölt végleges formát, mert abból túl sok minden kiderülne, amit egyenlőre titokban tartanék.
Remélem, tetszik ez a kis szösszenet, és érdeklődve várjátok majd ezt a történetet is.
Puszi, Lady
Prológus
"Kétségekkel léptem át a luxusszálloda küszöbét. Nem tudtam, mennyire volt jó ötlet ide jönnöm, azt sem tudtam, miért egyeztem bele egyáltalán, hogy ide utazzak. Két lehetséges válaszom is volt. Az egyik, hogy miatta, viszont ez úgy tűnt képtelenségnek, ahogy van. A másik, hogy a barátnőm miatt. Igen, ez volt az elfogadható válasz, hiszen ritkán találkozunk, én éppen ráértem és jó barát lévén, eljöttem hozzá.
A recepcióhoz léptem, hogy elkérjem a lefoglalt szobához tartozó kulcsot. A pultos lány készségesen, mosolyogva fordult felém, és azonnal teljesítette a kérésemet. Nem is én lettem volna, ha nem mutatom meg azonnal, milyen kétbalkezes is tudok lenni. A kulcs a földön landolt, közvetlenül a lábam előtt. Kínos mosollyal az arcomon lehajoltam, hogy felvegyem, majd távozzak. Azonban, mikor felnéztem, földbe gyökerezett a lábam, amit ott láttam megerősített benne, hogy nem kéne itt lennem. Most már biztos voltam benne, hogy nem volt jó ötlet ide jönnöm.
Nem csak meglepett, ahogy kiléptek a lift ajtaján, hanem kicsit le is taglózott. Az érzés, ami átjárt, ismeretlen volt számomra. A lány - akit ugyan személyesen még nem ismertem, de többet tudtam róla, mint azt sejtené -, szinte a karjába csimpaszkodva haladt mellette. Furcsa volt, ez valahogy nem illett bele, a bennem kialakult képbe. Ez a kép pedig, az Ő elmesélései alapján keletkezett. Nem ezt hallgattam több mint két hónapon keresztül, most mégis együtt lépkedtek a kijárat felé, egészen addig, még a tekintetünk nem találkozott egymással… "
