2011. január 1., szombat

16. fejezet: Weekend NO2


Sziasztok! Meghoztam a 16. fejezetet, aminek az elolvasása után, biztos maradni fog bennetek némi kétely. :D Tudom, hogy gonosz vagyok, de itt volt a legjobb abbahagyni.
Nem is mondok mást.
Jaj, de igen. Mindenkinek Boldog Új Évet szeretnék kívánni. Remélem mindenki megfelelően(:P) búcsúztatta a 2010-es évet.
Puszi, Lady


Próbáltam észhez térni a kábulatból, de nem ment könnyen. Ő sem igyekezett könnyebbé tenni, sőt megnehezítette. Elkezdte felhúzni ugyanis a pólómat, elég elhatározottan.
- Mit csinálsz? – kérdeztem meglepetten, mire megállt a mozdulatban.
- Én is segítek neked levetkőzni – közölte természetesen, de egy kis csalfa mosoly ott játszott az ajakain. Vonzó ajánlat volt, de tudtam, hogy most csak a pia mondatja ezt vele.
- Én le tudok egyedül is, nem vagyok olyan részeg, mint te – mondtam nevetve, mire a karjai elengedtek.

- Akkor ezért szédülök – fintorgott, miközben felült. Lehúztam róla a pulcsit, majd a pólóját. Kissé nehezebben kezdtem venni a levegőt, amint meztelen mellkasa elém tárult. Gyorsan az övéhez nyúltam, hogy eltereljem a figyelmem, és lehúztam róla a nadrágot. Ez így még rosszabb volt, ezért gyorsan rádobtam a takarót, hogy fel tudjak kelni mellőle.
- Hova mész? – ragadta meg a karom.
- Én is lefekszem – fordultam vissza felé.
- Ez a te ágyad. Csak úgy alszom itt, ha te is – mondta.
- Rob…

- Nem, komolyan mondom. – Mielőtt válaszolhattam volna, lerántott maga mellé, és gombolni kezdte a nadrágom. Amikor a pólómat kezdte felhúzni, lefogtam a kezét. – Most mi van? Láttalak már ennél kevesebb ruhában is – emlékeztetett mosolyogva. Ebben nem volt semmi félreérthető, egyértelmű volt, melyik alkalomra céloz. Kissé elpirulva –amit szerencsére nem láthatott, mert sötét volt – hagytam, hogy folytassa a megkezdett műveletet. Lassan húzta át a fejemen a pólót, majd éhes szemekkel pásztázta végig a felsőtestem, amit már csak a melltartóm fedett, ugyanis most már csak fehérneműben feküdtem mellette. Újra felült, megtámaszkodott a kezén, hogy megint végigmérhessen.

Zavarba jöttem, rögtön nyúltam is a takaró után, hogy magamra húzzam, de lefogta a kezem, majd másik kezével végigsimított rajtam, a hasam aljától egészen a nyakamig. Szaggatottan vettem a levegőt, ami a tüdőmben is akadt, mikor ujjait a nyakamon a szája váltotta fel. Nyelve végigsiklott a fülem mögött, majd levándorolt a kulcscsontomra. Kezemmel a hajába túrtam.
- Rob – nyögtem. – Hagyd abba! – kértem, de nem figyelt. Kissé erősebben markoltam a hajába, mire abbahagyta végre, és rám nézett. Akartam, nagyon is akartam, hogy folytassa, de egyáltalán nem találtam a pillanatot alkalmasnak, mivel csap részeg.

- Te is akarod, tudom – jelentette ki, teljes magabiztossággal, majd egyik keze végigszántott a melltartóm vonalán, aztán besiklott alá, és gyengéden megmarkolta a mellem. Felnyögtem, elég hangosan, hogy zavarba jöjjek. – Erről beszélek – jelentette ki mosolyogva, miközben ujjai masszírozni kezdtek. Alig bírtam magamba fojtani az újabb hangokat. Aztán mégis a józanabbik felem győzedelmeskedett, és határozottan eltoltam a kezét.
- Nem vagy abban az állapotban. – Azt gondoltam ezzel nem tud vitatkozni, de ismét tévedtem.

- Kételkedsz bennem? – nevetett fel, majd a kezem megragadva az alsónadrágja elejére húzta. Tévedtem, nagyon is abban az állapotban volt… Elpirulva húztam el a kezem, majd a könyökömre támaszkodva, egy szintre húztam magam vele.
- Meg fogod bánni reggel, és…
- Soha! – vágta rá anélkül, hogy befejeztem volna a mondatot.
- Had fejezzem be – intettem csendre. – Te sem akarhatod így. Most nem vagy józan, nem gondolkozol tiszta fejjel. Ennek most nem szabad megtörténnie, így nem lehet – simítottam végig az arcán, amin most már láttam a megértést. Sóhajtva hanyatt feküdt, én pedig mellé. Percekig gondolkodtam, aztán úgy döntöttem egy kis szeletet a paradicsomból engedélyezhetek magunknak. A mellkasára húzódtam, amit apró puszikkal hintettem be.

- Nem könnyíted meg – sóhajtotta, mire mosolyogva ránéztem.
- Jó éjt – mondtam, majd gondolkodás nélkül az ajkaira hajoltam. Csak egy apró puszit szándékoztam adni neki, de keze a nyakamra csúszott, nyelve pedig körberajzolta az alsó ajkam. Hagytam magam, én is vágytam erre a csókra. Kicsit talán szenvedélyesebbre sikerült, mint terveztük, zihálva váltunk szét.
- Jó éjt – nyögte Ő is, miközben elhelyezkedtem a karjaiban, és vártam az édes álmokat.

Nem tudom, mikor ébredtem ilyen kipihenten utoljára, amit betudtam annak, hogy Robbal aludtam. Reggel ugyan úgy ölelt, ahogy elaludtunk, de nem ébred fel arra sem, mikor kimásztam mellőle, miután egy ideig csak néztem.
Összeütöttem egy kis reggelit, majd egy tálcán bevittem neki. Éppen ébredezett, így mosolyogva leültem mellé, a tálcával a kezemben.
- Ez istenien néz ki – vakargatta mosolyogva a fejét, mikor felült.
- Aszpirin is van – mutattam a tányér mellé, mire hálásan rám pillantott. – Mennyire emlékszel? – kérdeztem, miközben enni kezdett. Eddig bírtam a kíváncsiságommal.

- Arra pontosan, hogy megpróbáltalak leteperni – közölte egy kínos mosollyal, majd folytatta a falatozást. Nem feleltem semmit, és Ő sem erőltette a témát. Ha emlékszik, hát emlékszik. Ráadásul semmi megbánás, vagy zavar nem volt a szavaiban, inkább, mintha ez egy természetes dolog lenne, amiről nem kell beszélni. Rendben, akkor nem beszélünk róla.
- Lezuhanyozom, aztán megnézem Jerryt. Ő sem volt jobb állapotban tegnap – mondtam, majd a fürdő felé indultam.

A két legjobb barátom éppen a nappaliban ült, Jerry egy csésze kávéval a kezében, meg egy gyógyszeres dobozzal maga előtt.
- Már Rob is bevett egyet – nevettem, de főleg azon, amilyen Jerry feje volt. Sokkal rosszabbul nézett ki, mint Rob.
- Máskor vegyétek ki a piát a kezemből – nyögte, majd lenyelte a pirulát.
- Le is nyakaznál, ha megpróbálnánk – közölte Nikki, majd felém fordult. – Miután bevitted kidőlt, mi?

- Igen. Miután megpróbált lefektetni – mosolyogtam. Ezekre a szavakra Jerry is felkapta a fejét, majd egy mondj el mindent pillantást küldött felém. Így tettem.
- Tetszik – közölte mindentudóan, de ezen kívül nem nagyon firtatták a témát. Örültem, mert nekem sem volt túl sok kedvem most beszélni róla.
- Jerryvel arra gondoltunk, hogy ma tarthatnánk egy lightos napot. Egy kis wellness a hotelban mindenkinek jót tenne – vázolta Nikki a mai terveiket, amivel mélységesen egyet értettem.

Mikor visszamentem, hogy közöljem Robbal a mai programot, már túl volt a zuhanyon, és teljesen fel volt öltözve. Ő is jó ötletnek tartotta, ezért elindultunk Jerryék után.

A pezsgőfürdőben értük utol őket, ahol Jerry még nagyon vegetált.
- Én nem nézek ki ilyen jól, igaz? – mérte végig Robot, aki most már egész emberien festett.
- Nem – vágtuk rá egyszerre Nikkivel.
Egy ideig még áztattuk magunkat a kellemes, meleg vízben, majd Nikki elment úszni, Jerry pedig kifeküdt az egyik nyugágyra. Két perc múlva már húzta is a lóbőrt.
- Szauna? – vetette fel Rob az ötletet, ami nagyon jól hangozott. Szerencsére rajtunk kívül senki nem volt bent, így kényelmesen elfértünk.

- Azt hiszem ma este nem megyünk inni – szólalt meg pár perc múlva.
- Mi Nikkivel mehetünk – cukkoltam, mire rosszallóan rám nézett.
- Ezt verd ki a fejedből, nélkülünk nem – mondta határozottan.
- Miért? – kérdeztem döbbenten.
- Ki vakarná le rólad a sok ficsúrt? – érdeklődött most már mosolyogva.
- Senki – kacsintottam, mire kikerekedtek a szemei.
- Szóval az ilyen kis szerencsétlenekre buksz, mint amilyen a tegnapi is volt? – kérdezte meglepetten, mint aki rosszallná, ha igaz lenne. Igazából nem is emlékszem arra, aki tegnap odajött hozzám.

- Talán féltékeny vagy? – húzódtam közelebb, mosolyogva. Erre nagy levegőt vett, majd néhány másodpercnyi hezitálás után válaszolt.
- Minden férfira, aki rád néz – sóhajtotta, én pedig döbbenten hallgattam. Nos, ez…ez, ezen van mit gondolkodni. Vagyis inkább tisztázni. Már éppen nyitottam a számat, mikor kinyílt a szauna ajtaja.

- Talán ez jót fog tenni – ült le mellénk Jerry, de ebben a pillanatban nem bírtam rá figyelni. Még mindig Robot néztem, aki szintén engem figyelt. Ha ez azt jelenti, amit gondolok, hogy jelent, akkor miért van Ninával? Ez a pillanat nyilvánvalóan el volt cseszve, köszönhetően Jerrynek, aki valószínűleg önként fojtja majd meg magát, ha meg tudja, mit szakított félbe. Csak azért könyörögtem, hogy legyen alkalmas pillanat arra, hogy ezt felhozzam még, és beszéljünk róla. Néhány perc múlva Nikki is csatlakozott kis társaságunkhoz.

Délután már nem volt alkalmam Robbal csevegni négyszemközt, mert ahova mentünk, jöttek az árnyékaink is. Este Nikkiék házában vacsoráztunk, ahol csak én és a barátnőm vettünk magunkhoz némi alkoholt. A fiúk attól is rosszul voltak, ha csak ránéztek.
Négyszemközt csak Nikkivel maradtam, mikor cigizni mentünk, gyorsan el is meséltem neki a szaunában folytatott beszélgetésem Robbal. Nem volt meglepve, és egyet értett abban, hogy ezt a beszélgetést fojtani kell, ha alkalmam nyílik rá.

Visszatérve a fiúk éppen nagy beszélgetésben voltak, de egy pillanatra mégis megzavartam őket.
- Rob, én átmegyek, mert fáradt vagyok – mondtam neki.
- Én is megyek – tette le a kólás poharat a kezéből, és már kelt is fel.
- Ha szeretnél, maradj nyugodtan – mosolyogtam rá, mire megrázta a fejét.
- Jó éjt, srácok – fordult Nikkiék felé. Én is elköszöntem tőlük, majd Robbal együtt elindultunk.

- Jó kis nap volt – mondtam mosolyogva, miután már alvásra készen másztam az ágyamba.
- Igen – felelte Rob, aki immár a matracra száműzte magát. Olyan eltökélten mászott oda, hogy nem volt merszem felajánlani, hogy aludjon ma is velem, pedig nagyon szerettem volna. Ehelyett mind a ketten a saját helyünkön feküdtünk le. Álmos ugyan nem voltam, ezért éberen feküdtem az ágyamban, mikor valami halk moraj hallatszott kintről.
- Hallottad ezt? – ültem fel az ágyamban, mint valami idióta. Nagyon félős voltam, minden kis szartól megijedtem.
- Nyugi, csak a szél – felelte nyugodtan, de én nagyon nem voltam az.
- Bezártad az ajtót? – kérdeztem, miközben idegesen tekintgettem a fejem fölött lévő ablak felé.

- Igen, de mondom, hogy csak a szél – ismételte.
- Tudom, de én akkor is félek. Utálom a szelet, és a fejem fölött van az ablak – nyavalyogtam, mire Ő is felült.
- Gyere ide – húzódott kijjebb a matracon, majd megpaskolta maga mellett a helyet. Hülye lettem volna nemet mondani erre. Pont kapóra jött ez a szél… Mint egy ötéves dobtam le magamról a takarót, és másztam le az ágyról. Bebújtam mellé. Háttal feküdtem neki, a hátam teljesen a mellkasának préselődött, egyik karjával pedig magához ölelt.

- Kényelmes így? – kérdezte, hangja édes suttogás volt, ami közvetlenül a fülem mellől jött. Beleborzongtam.
- Tökéletes – suttogtam vissza. A kényelmes nem lett volna elég találó kifejezés arra, hogy mennyire jó ez így. Rob karját, amivel átkarolt a takaró alatt, kicsit szorosabbra fogta, ami által megtörtént a lehetetlen, még közelebb kerültem hozzá. Szinte már illetlenül közel, ágyéka szorosan hozzám préselődött, nekem pedig helyezkedhetnékem támadt, próbálva még inkább nekifeszülni.

- Abba hagynád ezt? – dörmögte a fülem mellől.
- Mit? – kérdeztem meglepetten, hiszen nem csináltam semmit. Legalábbis én így éreztem.
- A mocorgást a csípőddel – sóhajtotta, immár kissé feszülten. Azonnal leesett a tantusz, de ez ahelyett, hogy eltántorított volna, még bátrabbá tett. Hiszen, ha ilyet kell kérnie, akkor nehezen tudja visszafogni magát, ami nekem nagyon is imponált. Folytattam. – Kris, ha nem akarod, hogy leteperjelek, hagyd abba! – utasított. Pedig pont ezt akartam, de most mégis leálltam. Inkább a kezéhez nyúltam, és kicsit előrébb húztam, egészen a hasamig. Szerettem volna, ha érti a célzást, de egy ideig csak mereven feküdt mögöttem.

Aztán a jég megtörni látszott, mert a keze kicsit megmozdult, és óvatosan simogatni kezdett. Elsőre még csak a trikómon keresztül, végül benyúlt alá és már a bőrömön érezhettem érintését. Egy halk sóhaj is felszakadt belőlem, hiszen annyira régóta vágyom már rá. Szabad keze eltűrte a hajam a nyakamból, hogy ajkaival ott kényeztethessen. Nekem pedig egyre sűrűbben hagyták el sóhajok a számat. Talán észrevette, hogy nem tiltakozom, ezért kicsit bátrabban indult el keze a trikóm alatt, még el nem érte a melleim. Felváltva kényeztette őket, miközben halk hangon megszólalt.

- Nem fogjuk kibírni, igaz? – Ez volt a leghülyébb kérdése, mivel én ki sem akartam bírni. Eszemben sem volt, csak Őt akartam, és ezt vele is megosztottam.
- Nem is akarom kibírni. – Ez lehetett, ami Őt is biztosította afelől, hogy nem hibát követünk el, mert a következő percben ajkai már az enyémeket kutatták, keze pedig lejjebb merészkedett a testemen. Csókunk gyengéd volt, legalábbis elsőre, de ahogy kezét megéreztem a bugyimban, a szájába harapva vezettem le a bennem fellángolt tüzet. Mosolyogva húzódott el, miközben két ujját is könnyen eltűntette bennem.
- Azt érzem – közölte elégedetten, de válasz helyett csak egy nyögésre futotta, ugyanis mozgatni kezdte bennem ujjait.

Szemérmetlenül nyögve, és a takarót markolászva élveztem, amit velem tesz. Viszonozni is szerettem volna, így addig ügyeskedtem, míg magam mögé nyúlva, ki nem szabadítottam őt az alsónadrág fogságából. Rögtön egy nyögéssel felelt, ahogy megragadtam már így is elég kemény férfiasságát, és mozgatni kezdtem a kezem. Kéjben úsztam, mialatt őt is igyekeztem minél nagyobb élvezetben részesíteni. Mielőtt azonban lecsapott volna rám az orgazmus, kihúzta belőlem az ujjait, és az én kezem is elvette magáról. Viszont méltatlankodni nem volt időm, ugyanis, ahogy mindkettőnket megszabadított a felesleges alsóneműktől, belém hatolt. Rögtön kapott is érte egy elégedett sikolyt, na meg egy karmolást is a combjára. Lassan kezdett mozogni bennem, amivel el is voltam egy ideig, de aztán többre vágytam. A combjaimat szorosabbra zártam, majd hátra nyúltam, és a fenekébe markolva ösztönöztem gyorsabb mozgásra.

- Megőrjítesz – morogta a fülembe, mire halkan felkuncogtam. Lökései hevesebbek lettek, ráadásul ujjaival is izgatni kezdett. Ennek köszönhetően pillanatokon belül lecsapott rám az élvezet hulláma. Remegve sikoltottam a nevét.
El sem tudom képzelni mekkora kínokat okozott magának azzal, hogy megállt, és szorosan magához ölelve várta, hogy kicsit lecsillapodjak. Eközben folyamatos csókokkal kényeztetett, valamint keze is bebarangolta a testemet. Aztán óvatosan ismét megmozdult, ezzel újraélesztve bennem a még igazából ki sem hunyt tüzet. Nyögéseim állandó visszajelzésül szolgáltak neki, így biztos lehetett benne, hogy tökéletes, amit csinál.

Hírtelen benyúlt a lábaim közé, miközben hányat fordult a matracon, ezzel engem maga fölé húzva. A póló – ha felgyűrve is- még rajtam volt, ezért első dolga volt eltűntetni rólam. Mivel most nálam volt az irányítás, ki is használtam. Két kezemmel megtámaszkodtam a combján, és gyorsabban kezdtem mozgatni a csípőm. Kicsit zavart, hogy háttal vagyok neki, és nem látom az arcát, de a morgási biztosítottak afelől, hogy élvezi. Kezei a csípőmet szorították, de szép lassan felkúsztak a melleimre, hogy azokat is kezelésbe vegye. Óvatosan becézgette őket, de én most kicsit többre vágytam. Elvettem combjait markolászó kezeimet, és az övéire helyeztem, hogy megmutassam, mit szeretnék. Örömmel teljesítette a kérésem, így most a mellkasára támaszkodva, a fejemet hátra vetve folytattam a mozgást.

Éreztem, hogy nekem megint itt a vég, és reméltem, hogy Rob is közel jár már. A mellkasát végigkarmolva sújtott le rám a második orgazmusom, de Ő sem maradt le sokkal mögöttem, mert további két csípőmozdulat után, megragadta a csípőm és magára szorított. Lihegve dőltem hátra rá, miközben apró puszikkal hintette be a nyakam, és ahol ért. Zihálva oldalra fordítottam a fejem, egy rendes csók reményében, amit nem is tagadott meg tőlem. Közben kihúzódott belőlem, aminek nem örültem, de így legalább megfordultam, és szorosan hozzábújva tudtam kipihegni magam.

Most annyira a nyelvemen volt az a szó, úgy szerettem volna kimondani, de nem akartam elrontani a pillanatot, az ez után következő magyarázkodással. Most nem szerettem volna arról beszélni, ki mit érzet, csak élvezni a pillanatot, azt, hogy együtt vagyunk. Mert együtt voltunk, ismét. És megint csodás volt, akárcsak a múltkor. Viszont a múltkori alkalommal még nem tudtam azt, amit most igen, hogy szeretem.

Biztos voltam benne, hogy a reggeli beszélgetésnek lesz egy kellemetlen része. Hogy kinek? Az majd kiderül…

Most csak arra tudtam gondolni, hogy az a férfi tart a karjaiban, aki szeretek. A legjobb helyen voltam, így nyugodtan hajthattam álomra a fejem.

14 megjegyzés:

  1. Oké...
    Most nem tudom eldönteni, hogy utállak, vagy szeretlek... Nos... szeretlek, mert baromi jó lett ez a fejezet is, és utállak, mert itt lett vége... csak egy szó!!!! Áááá!!!

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Annyira édesek együtt:D Rem most már összejönnek :D
    Már nagyon várom a kövit és hogy hogy alakul majd a beszélgetés.
    Puszííí

    B.U.É.K.
    Tincsu

    VálaszTörlés
  3. B.U.É.K :D:D
    jah és qrvára tetszett !!!!!:D:D:D
    nagyon kiv vok mi lesz ebből..:D
    Puszii

    VálaszTörlés
  4. Végre megtört a jég:D
    Olyan jó, hogy végre megint együtt voltak. Jerry mindig a legjobbkor szakította félbe a beszélgetésüket, mintha érezte volna, mikor nem alkalmas a jelenléte:S
    Nem tudom, hogy bírom ki jövő hétig:)
    Boldog Új Évet:)
    Puszi Judit

    VálaszTörlés
  5. NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!
    Lady esküszöm neked....! :D fúú nem is tudom mire! Tegnap Szofi, Nikky és én a szilveszteri buli közepén remegve vártuk a friss...aztán rájöttünk, hogy nem lesz, mert szilveszter van az istenért is... de aztán elkezdtünk beszélni a lehetőségekről és kicsit megnyugodtunk...egy részebe is jött...na, de itt abbahagyni?! Te komolyan ki akarsz engem csinálni új év első napján?! TÉNYLEG?! :D
    Igazából lényegtelen :D ha ki akarsz, ha nem, már kész vagyok :D
    BOLDOG ÚJ ÉVET! (:
    pusziii ♥♥♥

    VálaszTörlés
  6. :DDDDDDDDDDDDD ááááá bazdmeg bazdmeg bazadmeg :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD uristen!!!!

    Csak annyit mondom: KEDVENC FEJEZET! (LLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLLL)

    Kurva jóóó lett!! áááááááááá vagy 8x megnyomtam a tetszik gombot xD amiért sorry xDDDDDd :D:D:D:
    Úristen!!!!!! Ezt még el kell olvasni!!! áááá

    Nagyon köszönöm/ köszönjük a fejit LaFym :D:D:D (LLL) erre vártunk basszus tegnap óta :D jajj!

    na de befogom :DxD
    Kösziiii(LLLL) :)

    Pussz(L)(L)

    Hülye Nikky xD

    VálaszTörlés
  7. ajjj basszus xD rosszult irtam xD *mondok :D...jajj meg kihagytam hogy volt helyesirási hibád. :D öhm...asszem 2 is :D de nem vészes :D

    na komolyan befogom xD
    Pussz

    megint hülye Nikky xD

    VálaszTörlés
  8. Lady köszi ezt az újévi fejit!Fantasztikus volt!Rob a kis alkesz ha másra nem is,arra emlkészik,hogy krist le akarta teperni.És végre elárult vmit az érzéseiből-a kis féltékeny fejű,Kris mindjárt bátrabb lett.Ugye most majd gyorsan jössz a frissel,mert egy iyen befejezés után mi is vágyakozunk....mi a folytatásra...

    VálaszTörlés
  9. Ez egyszerűen iszonyat jó lett! Végre megint egymásra találtak:D Kíváncsi leszek arra a reggeli beszélgetésre, bár azt sem csodálnám, ha egy kicsit eltolódna "sürgős elfoglaltságok" miatt. Nem tudom miért, de van egy olyan érzésem, hogy Nina tenni fog egy látogatást, de nagyon remélem, hogy tévedek:D
    Türelmetlenül várom a következőt:)
    Pusz:Ancsa

    VálaszTörlés
  10. Szia Lady!Igazi ajándék volt ez a feji. Habár az elején kicsit el szontyolodtam h csak alvás van,de a végére hoztad amit a jó nép már nagyon várt! Ha esetlrg írnál egy-két Rob szemszöget is h megértsük miért van együtt Ninával ,ha Krist szereti? Baromi kiváncsi vagyok mi lesz ezek után!

    VálaszTörlés
  11. Szia!

    Először:wááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá ez állati voolt!!!!!!:D:D:D:;););):P:P:P:P:P
    Másodszor: ilyen ajándékot.... asszem többször lehetne ilyen aji...:P:D XD Szuper csúcs volt!:D
    Remélem azt a kis ......., Ninát, Rob szépen kipenderíti!:D vagy ha nem...
    Na jó már nagyon kíváncsi vagyok! Állati volt!:D
    Puszi

    VálaszTörlés
  12. Hali! szia tök jó lett csak kár h vége! várom a folytatást! ja és B.U.É.K!
    szia

    VálaszTörlés
  13. Szia
    nekem is tetszett siess a kövivel
    Boldog újévet!

    VálaszTörlés
  14. Nagyon jó lett!
    Most nem tudok mást mondani!
    Hát gondolom másnap lesz egy kis beszélgetés, legalább is remélem hogy lesz!!!!!!
    Várom a kövit!
    Boldog új esztendőt!
    puszi

    VálaszTörlés